Tisztelt Olvasónapló!

Mádmázel Űrszül mingyá Mádám lesz, aszongya.

Hogy miből gondollya?

Há mee ilyen asszonyos dógokat csiná, mint pósta, diszkont, alma, fogkrém, mosogat, ruha, mos. Most.

"Hé, de ne felejtsük el, kik vagyunk, írjunk dalt is!" - gondóta, és akkó lett egy dal.

Ne tévesszen meg senkit, azért még zokogós és depresszív pillanatai is vannak.

És találkozik a furcsa, színes ruhás, a sorban kalimbázó őrült vegán írónő barátaival.

És kiveszi a könyvtárból Jungtól a Gondolatok a szenvedésről és gyógyításról-t, de nem is olvassa, csak úgy bele-beleszippantgat.

Vigyázzon, jó? Magával ez ne forduljon elő, jó?

Üdv:

A világhírű és elismert síró.